Tényleg esésnek indulnak a lakásárak? Megtudod, ha végig olvasod.  
Lefordítom a Portfólió 2021. január 21-ei cikkét.

Az IMF, azaz a Nemzetközi Valutaalap egy olyan szervezet, amelynek 189 tagja van. (Az ENSZ szerint 195 ország van a világban), és figyeli a valuták, gazdaságok, árfolyamok alakulását. Szerintük a fejlett országokban akár 14%-al is csökkenhetnek az ingatlan árak. De mennyire érint ez minket?

2021-ben kb. 11%-al nőttek az árak ezekben az országokban 2020-hoz képest.

Háztartások: Egy sokkal egészségesebb hitelkörnyezet
2022-ben azonban megjelent az infláció – azaz egyre drágábbak a termékek - ezt napi szinten érezzük a bevásárlásainknál is. Erre válaszul a bankok emelik a kamatokat világszerte, így természetesen a hitelek kamatjai is emelkednek.

Ez nálunk is így van. Magyarországon jelenleg a jelzáloghitelek kamata 6% körül van. A devizahitelek nagy felvételekor 12% volt a forint kamata, ezért is fordultunk a devizákhoz, és 10%-on már sokan szívesen felvették a forintot fix kamatozással.

“Magas a hitelállomány a a jelenlegi lakáshitel állomány 4500 milliárd forint körül van ezzel pedig még csak most értük el a tíz évvel ezelőtti szintet nominális értelemben.” - írja a Portfolió. Azaz 2010-ben már volt ekkora összegű hitele a lakosságnak, majd ez csökkent és most lett újra ekkora. Ne felejtsük el, hogy ekkor devizák árfolyam elszaladt, és emiatt nőtt folyamatosan a hitel állomány mértéke. De 2010-ben a lakásárak kb. 50%-al olcsóbbak voltak. Akkor egy panel lakás kb. 12 M Ft volt, ma már ugyanez 32 M Ft. Akkor sok lakáson több hitel keletkezett, mint a lakás ára.

2021-ben a hitelek nagy többsége fix kamatozású, így ezeket nem is érinti a mostani kamatemelés, ha igen, akkor is ez a hitel jóval magasabb árú ingatlanokra van terhelve, minimum 20% az önerő, így ha valaki megszorul, akkor vissza tudja adni a hitelét. Tömeges eladás és eladósodás emiatt nem várható.

Magyarországon jelenleg a jelzáloghitelek kamata 5% körül van. A devizahitelek nagy felvételekor 12% volt a forint kamata, ezért is fordultunk a devizákhoz, és 10%-on már sokan szívesen felvették a forint hiteleket fix időtartamra. Még ha 7%-8%-ra is emelkedik a kamat, a vásárlásokat nem fogja akadályozni.

Változó preferenciák
A pandémia miatt sokan döntöttek a költözés mellett. Ma már a lakásunk tényleg az otthonunk; több időt töltünk itt el mint korábban, sőt, sokszor több funkciót is kap. Ma már a “home office” kifejezést még a nagymamák is fújják. Továbbra is nagy a kereslet, itthon a sok “családtámogató intézkedés” is segít ebben. Mivel nem tud elegendő új lakás / ház épülni, így a kereslet folyamatosan nagy, a kínálat nem tudja követni – az árak emiatt emelkednek.

Miért nem reagál a kínálat?
Érdemes megnézni, hogy mind a világban a fejletteb országoknál, mind Magyarországon a legtöbb ingatlan a 70-es években épült, hiszen a népesség a II. Világháború után megnövekedett, és ezen fiatalokat kellett mindenhol lakással ellátni. A 90-es években a rendszerváltás volt a mélypont, és a növekedést a 2008-as válság újra gyengítette.

Nyugat-Európában és az USA-ban is nagy lakáshiány van, a pandémia miatt még ehhez jön, hogy a logisztika miatt építőanyag hiány lépett fel, és ez világszinten, nem csak nálunk.
Az árakat mindig a kereslet-kínálat dönti el, ebben az évben továbbra is áremelésre lehet számítani.

Az eredeti cikket, amit “fordítottam” itt találod.